A friss inflációs adatok a várakozások szerint alakultak, főként az üzemanyagok és a szolgáltatások áremelkedése húzta fel a mutatót. A Makronóm Intézet elemzője szerint 2024-ben átlagosan 4,2, jövőre pedig 3.5 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Júliusban havi alapon 0,6 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, ebben ugyanakkor egyszeri hatás játszott szerepet, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos élelmiszereket a kereskedőknek már nem kell beszerzési áron értékesíteniük, és ez egyszeri áremelkedést okozott több termék esetében is. Ezt részben tudta ellensúlyozni az idényáras termékek havi alapú 5,0 százalékos árcsökkenése. Viszont az éves áremelkedési ütem ezzel együtt is visszafogott volt, 2,7 százalékos. Az élelmiszerek esetében sem a mezőgazdasági, sem az élelmiszeripari termelői árak alakulása nem jelzi, hogy érdemi árnyomás lenne, amely a következő hónapokban felfelé hajtaná a fogyasztói árakat.
A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 3,8 százalékkal emelkedett, és ez érdemben felfelé húzta a havi áremelkedési ütemet. Itt ugyanakkor jelentős részben a júniusi drágulás hatása jelenik meg, amely a hónap második felében következett be, így az akkori felmérési időszakból kicsúszott.
A havi és az éves rátát is elsősorban a szolgáltatások árváltozása húzta felfelé, amelyek júniushoz képest átlagosan 1,1 százalékkal drágultak. Itt kiemelendő az üdülési szolgáltatások áremelkedése, amely jelentős részben a külföldi üdülés drágulása nyomán a 10 százalékot is meghaladta, de a postai szolgáltatások árváltozása is pozitív hatással volt a havi árindexre. Ezen termékkörben tehát az látható, hogy a kereslet élénkülésére a vállalatok is reagálnak. Kedvező ugyanakkor, hogy a teljes szolgáltatásinfláció júliusban lassulást mutatott, 9,1 százalékra, ami azt jelzi, hogy bár vannak kivételek, összességében a szolgáltató szektoron belül is a megelőző évinél visszafogottabbak az átárazások.
Várakozásaink szerint a következő hónapokban lassú ütemben, de gyorsulhat az infláció mértéke. Ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás, vagyis az, hogy a tavalyi év második felét jellemző havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, és ez visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. Ezzel együtt éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolna.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI Fotó: Marjai János
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
A Fővárosi Közgyűlés márciusban döntött az áremelésről.
A tárcavezető elárulta, miért gyengélkedik a magyar gazdaság.
„A számok magukért beszélnek” – közölte Nagy Márton.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
